1. A legfontosabb tévhit az, hogy a betegség kinőhető.
Olvastam már olyan lisztérzékenyről, aki X év diéta után abbahagyta a gluténmentes étkezést, tekintve, hogy elmúltak a tünetei. Ez természetes, hisz a glutén kiiktatásával a szervezet regenerálódik és szép lassan elmúlnak a tünetek. A betegség azonban újra aktivizálódik, ha újra glutént eszünk.
A tudomány mai állása szerint a coeliakia vagyis lisztérzékenység nem gyógyítható, viszont a glutén kiiktatásával remekül kezelhető. A gluténmentes étkezést viszont életünk végéig tartani kell. Ha tehát lisztérzékeny vagy, a gluténmentes diétát TILOS abbahagyni vagy szüneteltetni.
2. Nagyon gyakran előfordul, hogy azok az emberek, akik semmit vagy csak keveset tudnak a lisztérzékenységről, megpróbálnak "segítőkészek" lenni és meg akarnak minket győzni róla, hogy ebből vagy abból nyugodtan ehetünk, de nagyon résen kell lenni.
Például ha valaki belefőzte a búzalisztből készült tésztát a levesbe, utólag hiába szűri ki a tésztát, a leves ettől nem lesz gluténmentes (akármennyire csak lé, hús és zöldségek).
A gluténmentes rántott hús nem marad gluténmentes, ha szennyezett olajban sült.
Ahogy a süteményt sem szabad megenni úgy, hogy leszedjük a gluténmentes krémet a búzalisztből készült piskótáról.
Még olyan "apróságra" is oda kell figyelni, hogy a nagy gondossággal elkészített gluténmentes ételt végül ne úgy tálalják, hogy egy tányérra teszik a többivel.
Legyünk tehát szemfülesek és akármennyire szeretünk és tisztelünk valakit, ilyen esetekben senkire sem szabad hallgatni. A "legalább egy kicsit egyél, attól biztos nem lesz bajod" vagy "de hát ebben nincs liszt" és hasonló felszólalásokat engedd el a füled mellett és csak akkor egyél valamiből, ha teljesen biztos vagy benne, hogy gluténmentes.
2. A lisztérzékeny nem csak a lisztre "érzékeny". A lisztérzékeny ember a gluténra érzékeny, a gluténmentes étkezésben tehát nem csak a búzát, durumbúzát, tönkölybúzát de az árpát, rozst és legtöbb esetben a zabot is ki kell zárni (valamint a bulgurt vagyis törtbúzát, kamutot vagyis khorasan búzát, alakort vagyis egyszemű búzát és tritikálét is).
3. A gluténmentes diéta nem egyenlő a diétával.
A diéta szó ebben az esetben zavaró és megtévesztő, de valamiért ez terjedt el.
Nem fogyásról és nem is egyfajta divat követéséről van szó. A lisztérzékenyek számára a gluténmentes diéta, vagyis a glutén kiiktatása az étkezésből az egyetlen "gyógyszer" és nagyon szigorúan be kell tartani.
4. Az is tévhit, hogy a lisztérzékenységnek mindig van tünete (és csak emésztéssel kapcsolatos tünete van). Sajnos a legtöbb esetben a betegség tünetmentes vagy olyan tüneteket produkál, amelyek alapján nem gasztroenterológiai problémákra gondol a beteg vagy a kezelőorvos. Számtalan olyan tünete vagy következménye lehet, ami nem utal emésztőszervi problémára, például bőrkiütések, ízületi problémák, nőgyógyászati-, meddőségi problémák...
5. Az sem igaz, hogy ritka betegség, hisz nagy átlagban minden 100. ember lisztérzékeny.
Olvastam már olyan lisztérzékenyről, aki X év diéta után abbahagyta a gluténmentes étkezést, tekintve, hogy elmúltak a tünetei. Ez természetes, hisz a glutén kiiktatásával a szervezet regenerálódik és szép lassan elmúlnak a tünetek. A betegség azonban újra aktivizálódik, ha újra glutént eszünk.
A tudomány mai állása szerint a coeliakia vagyis lisztérzékenység nem gyógyítható, viszont a glutén kiiktatásával remekül kezelhető. A gluténmentes étkezést viszont életünk végéig tartani kell. Ha tehát lisztérzékeny vagy, a gluténmentes diétát TILOS abbahagyni vagy szüneteltetni.
2. Nagyon gyakran előfordul, hogy azok az emberek, akik semmit vagy csak keveset tudnak a lisztérzékenységről, megpróbálnak "segítőkészek" lenni és meg akarnak minket győzni róla, hogy ebből vagy abból nyugodtan ehetünk, de nagyon résen kell lenni.
Például ha valaki belefőzte a búzalisztből készült tésztát a levesbe, utólag hiába szűri ki a tésztát, a leves ettől nem lesz gluténmentes (akármennyire csak lé, hús és zöldségek).
A gluténmentes rántott hús nem marad gluténmentes, ha szennyezett olajban sült.
Ahogy a süteményt sem szabad megenni úgy, hogy leszedjük a gluténmentes krémet a búzalisztből készült piskótáról.
Még olyan "apróságra" is oda kell figyelni, hogy a nagy gondossággal elkészített gluténmentes ételt végül ne úgy tálalják, hogy egy tányérra teszik a többivel.
Legyünk tehát szemfülesek és akármennyire szeretünk és tisztelünk valakit, ilyen esetekben senkire sem szabad hallgatni. A "legalább egy kicsit egyél, attól biztos nem lesz bajod" vagy "de hát ebben nincs liszt" és hasonló felszólalásokat engedd el a füled mellett és csak akkor egyél valamiből, ha teljesen biztos vagy benne, hogy gluténmentes.
2. A lisztérzékeny nem csak a lisztre "érzékeny". A lisztérzékeny ember a gluténra érzékeny, a gluténmentes étkezésben tehát nem csak a búzát, durumbúzát, tönkölybúzát de az árpát, rozst és legtöbb esetben a zabot is ki kell zárni (valamint a bulgurt vagyis törtbúzát, kamutot vagyis khorasan búzát, alakort vagyis egyszemű búzát és tritikálét is).
3. A gluténmentes diéta nem egyenlő a diétával.
A diéta szó ebben az esetben zavaró és megtévesztő, de valamiért ez terjedt el.
Nem fogyásról és nem is egyfajta divat követéséről van szó. A lisztérzékenyek számára a gluténmentes diéta, vagyis a glutén kiiktatása az étkezésből az egyetlen "gyógyszer" és nagyon szigorúan be kell tartani.
4. Az is tévhit, hogy a lisztérzékenységnek mindig van tünete (és csak emésztéssel kapcsolatos tünete van). Sajnos a legtöbb esetben a betegség tünetmentes vagy olyan tüneteket produkál, amelyek alapján nem gasztroenterológiai problémákra gondol a beteg vagy a kezelőorvos. Számtalan olyan tünete vagy következménye lehet, ami nem utal emésztőszervi problémára, például bőrkiütések, ízületi problémák, nőgyógyászati-, meddőségi problémák...
5. Az sem igaz, hogy ritka betegség, hisz nagy átlagban minden 100. ember lisztérzékeny.
Méghogy kedves történet... amikor már mindenhol mentegetőzni kell, és külön megkérdezni, hogy ok, ok, hogy nem tettél lisztet a pörköltbe, de a fokhagymakrémet/pirosaranyat/fűszerkeveréket stb is megnézted???
VálaszTörlés:s Nekem a férjem lisztérzékeny, és néha az őrületbe kerget, mert nem érti, miért esem kétségbe, ha véletlenül összekeveri a repetánál a sütis tányérjainkat :p
De félre a panasszal, az azért jó, hogy némi munkával legalább olcsóbban is ki lehet hozni a napi adagot, mint ha a gyárit veszem meg (kenyérliszt, kész kenyér, száraztészta, süti, keksz, stb).
Azért a csóktól nem kell félni... Nálunk én vagy LÉ a párom nem, és eddig sosem volt baj belőle, igaz nem is azonnal evés után csókolozunk:D
VálaszTörlésSziasztok,
VálaszTörlésA családban most igazoltak glutén érzékenységet, mellé cukor és tejtermék (laktóz és fehérje is) intoleranciát. A betegség azonban nem ez, ez csak a tünet. Az oka higany mérgezés, azaz nálunk a diéta mellett ezzel kell foglalkozni, mint kiváltó okkal. Láttam, a honlapírónak is vannak a fenti allergiái is, érdemes lenne utánajárni. Diétával karban tartható az étel allergia, de az ok megszűntetése megváltás lenne. Nálunk vegateszttel nézték meg,mi a gond. Azért írom, mert erre senki sem gondolt az évek óta fennálló problémák miatt.
Jutka irta...
VálaszTörlésVéletlenül három kanál zabkorpa volt a finom mákos sütiben.
Nagyon nagy baj?
Kedves Judit! Utólag sajnos nincs mit tenni, de a továbbiakban javasolt szigorúan tartani a diétát.
VálaszTörlésIgazából a zab gluténmentes gabona, de Magyarországon a gluténos gabonákkal együtt aratják, szállítják, tárolják, dolgozzák fel, ezért keresztszennyezett lesz.
VálaszTörlés"A diéta szó ebben az esetben zavaró és megtévesztő, de valamiért ez terjedt el" - írod. Valójában semmi rejtély nincs abban, miért "ez terjedt el". A diéta szó eleve nem fogyókúrás étrendet, hanem egyszerűen étrendet jelent (valamint így hívták anno a rendi országgyűlést is, de ez nem tartozik ide). Ahogy - mondjuk - a fruktózérzékenyek diétája, a vesebetegek diétája vagy épp az IR-diéta sem feltétlenül a fogyást célozza, hanem mindegyik speciális étrend egy-egy betegség vagy állapot karbantartását szolgálja.
VálaszTörlés